Szerző: Varga Róbert

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” -Tamási Áron örökérvényű gondolatát tettekre váltva Iharosberény önkormányzata az előző évtizedben folyamatosan dolgozott a község élhetőségének növelésén. Az intézmények modernizálása mellett…

A háború után földosztó bizottság alakult, 1947-ben megkezdődött a villamosítás, 1948-ban a környező pusztákon, Gánnában, Pádon, Magasdon megalakult az állami gazdaság. Kiirtották a 20 hektáros kastélyparkot, helyén utcát nyitottak, telket…

A 20. században Fortuna e vidék lakóinak sem a nyugalmas gyarapodás sorsát szánta: a község 430 bevonult katonával, 43 hősi halottal, 18 hadirokkanttal, 11 hadiözveggyel és 3 hadiárvával áldozott a…

Iharosberény mezőváros, majd nagyközség. Ez a mezővárosi jelleg Somogy megyében közigazgatási szempontból különös jelentőséggel nem bírt, a mezővárosok a többi falvaktól a nagyobb lélekszám, a fejlettebb ipar és a vásártartási…

1848. szeptemberében három nemzetőr zászlóalj sorakozott fel a Dráva-vonal védelmében a területen: Vrászló-Nemesdéd-Inke-Iharosberény-Berzence-Udvarhely vonalat szállták meg VIDOS JÓZSEF vasi kormánybiztos parancsnoksága alatt. A törzs Iharosberényben szállásolt. Jellasics betörése idején Csurgón…

150 évvel ezelőtt még Somogy nagy része erdő volt, erdő erdőre borult, az erdőségek lombjai a falvak végső házait, kertjeit árnyékozták. A szántóföldeket fáradtságos irtással hódították el az erdőtől, ennek…

A török kiűzése, az újratelepítés új birtokosokat és új lakókat hozott a vidékre. A 18. században Somogy a nagybirtok hazájává lett. Óriási birtoktestek jutottak új birtokosok kezére, terjeszkedett a majorsági…

Iharosberény 1726-tól 1945-ig az Inkey család birtoka. A két évszázad alatt meghatározó szerepet játszottak a község életében, fejlődésében. A família közszájon megőrződött eredetmondája szerint ősük kanász volt, aki lefejezett egy…